Estére a Bolygóban már javában zajlott egy helyi társasjáték est, amelyhez kedvünk szerint csatlakozhattunk, de lehetőségünk volt akár a makramé-készítés rejtelmeivel is megismerkedni. A nyitott, befogadó légkör tökéletesen megalapozta a következő napok hangulatát.
Másnap reggel a Felelős Gasztrohős Alapítványnál kezdtük a napot egy ízletes, fenntartható reggelivel. A szervezet játékos formában mutatta be céljait és működését: azt, hogy miként terjeszti a környezettudatos, felelős étkezés szemléletét, és miként támogatja a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseit.
Izgalmas lakossági kampányaik és egyszerűen követhető tippjeik megmutatták, milyen kis lépések is számítanak abban, hogy jobban odafigyeljünk arra, mi kerül az asztalunkra. Innen átsétáltunk Magyarország egyik legfenntarthatóbb oktatási intézményébe, a Gellért Campusra, ahol a pezsgő kampusz hangulat mellett egy gyönyörű, ezer négyzetméteres zöld park és sportközpont is fogadott minket.
Délután trolival a Józsefvárosban található Dankó udvarba látogattunk, amely egy csodás, sokszínű és aktív közösségi térként működik. Itt valóban arra használhattuk a teret, amire az készült: beszélgettünk, heverésztünk a színes zsákszékeken, de roma tánclépéseket is elsajátíthattunk, majd a sportpályán egy nagyot tollasoztunk a kerületi gyerekekkel, s még az agyagkészítésbe is apró bepillantást nyertünk.
Az udvarban egy rövid interaktív fenntarthatósági workshopon is részt vehettünk, ahol újragondolt Jenga- és Dixit-játékokon keresztül tanulhattunk Matétól. Megtudtuk azt is, hogy az udvarnak saját közösségi kertje van, amely a helyiek által választott részvételi költségvetésből valósult meg.
A több magaságyásból álló kertet a környék lakói közösen tartják fenn, és működését részletesen be is mutatták nekünk. A nap végén a Kalamajka étteremben közösen pizzáztunk egyet, és átbeszéltük a rengeteg élményt.
A harmadik napon a Filantrópia Adományboltban találkoztunk újra, ahol finom reggelivel és gőzölgő kávéval vártunk mindenkit. A bolt önkéntesei kedvesen, közvetlenül meséltek arról, hogyan működik a mesés hangulatú adománybolt, majd természetesen mindenki körülnézett – és senki sem tért haza üres kézzel.
Délután Wekerletelepre utaztunk, ahol már mindenki izgatottan várta, hogy kiderüljön, mi is fog itt történni. Az ÁW (Átalakuló Wekerle) Magyarország első hivatalos „Átalakuló” közössége, amely a helyi lakók, intézmények és civil szervezetek összefogásával igyekszik erősíteni a közösséget, gazdagítani a helyiek mindennapjait, természetesen mindezt környezettudatosan.
Tudtuk, hogy itt egy kis kerti munka vár ránk, amit senki sem bánt, hiszen egy helyi családnak segíthettünk. A hatékony munka érdekében csapatokra osztottak bennünket, és tényleg szívmelengető volt megtapasztalni, hogy sok lelkes ember milyen gyorsan képes elvégezni olyan feladatokat, amely - a nehézségekkel küzdő családnak - akár hetekig is eltarthatott volna.
Azt gondolom, hogy a közösen végzett munka, a valódi segítségnyújtás és az összefogás ereje méltó zárása volt a budapesti study visitnek.
Összességében egy rendkívül tartalmas és gyakorlatias programot tudhatunk magunk mögött, amelynek során a fáradtságot teljes mértékben elnyomta az a hatalmas inspiráció hullám, amely minden helyszínen,programon “ránk zúdult”. Csodás volt látni, tapasztalni és érezni, hogy miként lehet tenni együtt, egymásért, a változásért és a fenntartható jövőért.
