A regeneratív fejlődés egy olyan eszmerendszer, gyakorlati megközelítés és életforma, ami az emberi és nem-emberi élőlények nagy életközösségének egészségét és gyarapodását tartja szem előtt. Meghaladja a fenntarthatóság paradigmáját, meghaladja az “ember” és “természet” mesterséges szétválasztását és ezáltal az emberközpontú világfelfogást is. Nem elégszik meg azzal, hogy ne romboljunk tovább, inkább arra hív, hogy gyógyítsuk be az okozott sebeket és közösen fejlődjünk az élő rendszerrel, amelynek részei vagyunk.
Mi a regeneratív fejlődés célja?
Nem túlzás kijelenteni, hogy az emberiség számára napjainkban a legfontosabb feladat, hogy újratervezze saját jelenlétét a Földön, hogy visszailleszkedjen az élet szövetébe és úgy elégítse ki a saját szükségleteit, hogy azzal nemcsak “békén hagyja” az ökosziszémát, hanem annak aktív résztvevőjeként gazdagítja a saját tehetségével.
A regeneratív megközelítés ehhez a küldetéshez nyújt értelmezési keretet, inspiráló megközelítéseket és módszereket, melyek holisztikus, interdiszciplináris megközelítésen, egyenlőségen és sokféleségen alapulnak.
Közeliek a gondolatok? Lehet, hogy már te is egy regeneratív rendszer része vagy motorja vagy. Vedd fel velünk a kapcsolatot, és legyünk szövetségesek!
Mi nem célja a regeneratív megközelítésnek?
Megmenteni a világot.
A világot nem tudjuk megmenteni, ez bármelyikünknek túl nagy falat – nemcsak egyénként, hanem közösségként is, sőt még akkor is ha akár egy jelentős szervezet, intézmény döntéshozójaként jobban tudjuk befolyásolni a világ menetét. Az egész világ komplex problémái, válságai túlmutatnak bármelyik egyén, szervezet hatókörén.
Azonban a jó hír, hogy mindenkinek van saját hatóköre, ahol igenis számítanak a döntései:
egyénként, hogy milyen életformát élünk, miből tartjuk fenn magunkat, mit fogyasztunk, mit erősítünk a világban saját fogyasztásunkkal, birtoklásunkkal, munkánkkal, kikapcsolódásunkkkal, közösségi tevékenységeinkkkel;
szervezetként, intézményként, cékgként, hogy milyen szabályozási, üzleti, politikai döntést hozunk, szervezetünk fenntartása és működtetése mennyire van összhangban az élő rendszerekkel, melyeken alapszik (a természeti és társadalmi élő rendszerekkel) és mennyire gazdagítja, erősíti, vagy “lelakja”, pusztítja őket;
és közösségként, hogy milyen közös értékeink vannak, milyen elvek szerint működünk, mit erősítünk a világban, milyen hatást gyakorlunk a tagjainkra, és a közösségünk nagyobb környezetére (pl. a település többi részére egy szomszédsági közösség esetén
Nem cél tehát azon igyekezni, hogy megváltoztassuk azt, amire nem vagyunk hatással (vagy azon emészteni magunkat, hogy nem vagyunk rá hatással), hanem tudatosnak kell lennünk arra, hogy amire viszont hatással vagyunk!
Törekedjünk rá, hogy a hatásunk legyen regeneratív.
Az így regeneratívvá alakított háztartások, kertek, szomszédságok, közösségek, szervezetek, telelpülések, biorégiók egyenlőségre alapuló együttműködéseiből patchwork szerűen alakulhat ki majd egy megmentett világ. Tehát helyben tudunk cselekedni és hatást elérni, miközben egyúttal egy nagyon izgalmas, inspiráló és sokszínű világméretű mozgalomba kapcsolódunk. Ezt fejezi ki a glokalitás fogalma.
Inspirálódj a hazai folyamatokból!
2025 nyarán összeállítottunk egy tarka válogatást az aktuális, regeneratív kezdeményezésekből
Magyarországon, a hazai közbeszédben, tudományos diksurzusban, az aktivizmus különféle területein formáiban még csak csírázik a regenratív gondolat. Leginkább a növénytermesztéssel, talajjal, vízgazdálkodással foglalkozók kezdték el a regeneratív elveket használni. Ám egyre több, és számos új terület irányából elindult a nyitás a téma felé, például a design, az oktatás, a lokális közösségek fejlesztése, és intencionális közösségek megszervezése kapcsán.
A Profilantrop Egyesületben a missziónk, hogy helyi közösségek katalizátorainak mentorálásával, megújulni képes folyamatok támogatásával előmozdítsuk hazánkban a regeneratív paradigmaváltást.
A regeneratív életmód, a természet, a táj részeként való létezés magától értetődő például egy természeti nép tagjának (ha valamilyen csoda folytán még nem lehetetlenítette el hagyományos életformáját valamilyen elnyomó rendszer), de mi van velünk, akik nem ebben nőttünk fel, akiket egy degeneratív kultúra nevelt? Örökre el vagyunk vágva ettől a létezésmódtól, ha nem kaptuk meg az ehhez szükséges készségeket?
Ez egy játékos közösségi tervezési eszköztár, konkrét gyakorlatok, módszerek gazdag gyűjteménye egy olyan mintázatba szőve, amelynek segítségével a természet folyamatait, mintáit követve, 5 fázison haladunk keresztül keresztül. Nyílt forráskódú közösségi eszköztárhoz hasonlíthatnánk, melyet minden közösség, szervezet a saját képére formálhat és a saját meglévő gyakorlatait is beillesztheti a rendszerbe, amit létrehoz.
A táj megértéséből indulva, az együtt-érzékelésen keresztül, identitáson át a közös tervezésig, végezetül a regeneratív életmódig.
Nevezhetjük egy “meta eszköztárnak”, hiszen önmagában is módszerek, megközelítések, gyakorlatok ökoszisztémája.
Sokunkat aggodalommal, szorongással tölt el a természet pusztulása, az elszabaduló klímaváltozás, a közösségek széthullása, egyszóval a globálissá vált kultúránk jelenlegi működése. Mindez komolyan veszélyezteti az ökoszisztémát, amely az alapját jelenti minden földi életnek. Ráadásul a rendszer, amit ezen az áron építettünk fel, korántsem teremti meg a társadalmi igazságosságot a benne élők számára: óriási vagyoni és hatalmi különbségek szabdalják szét a társadalmakat és rengeteg ember élete a puszta túlélésről szól – még a gazdaságilag fejlett országokban is.
Az első fejezetben a regeneratív fejlődés elméletéhez kerültünk kicsit közelebb, de talán sokkal intenzívebb lesz, ha rá is hangolódunk. Ebben a bejegyzésben olyan gyakorlatokat olvashatsz és próbálhatsz ki, melyek segítségével saját, mély tapasztalatot szerezhetsz.
Most, hogy leraktuk az elméleti alapokat, és át is éreztük a regeneratív fejlődés hatását, készen állunk a tettek mezejére lépni. Már érezzük, hogy a regeneratív fejlődés nem polcon pihenő tudomány, hanem magában foglalja, hogy teljes lényünkkel részt veszünk a folyamatban, aktívan cselekszünk, változtatunk, tudatosan hatunk – a saját életünkre, a környezetünkre, közösségünkre és az élet egészére. Fontos, hogy cselekvés is származzon a megértésből.
A természet mintázatainak és intelligenciájának segítségével regeneratív rendszereket alkotunk- városon innen és túl, és segítünk a közösségeknek és mozgatóinak abban, hogy a “jövő” a jelenbe épített, felelős szemléletté válhasson.
