Regeneratív fejlődés – a szívnek

Az első fejezetben a regeneratív fejlődés elméletéhez kerültünk kicsit közelebb, de talán sokkal intenzívebb lesz, ha rá is hangolódunk. Ebben a bejegyzésben olyan gyakorlatokat olvashatsz és próbálhatsz ki, melyek segítségével saját, mély tapasztalatot szerezhetsz.

Olvasd el a gyakorlatok rövid ismertetőjét, majd amikor elérkezel a felirathoz, hajtsd végre a gyakorlatot! Attól függően, hogy melyikben mennyire mélyülsz el, kb. 10-15 percedet foja igényelni. De mi mindent kapsz ezért a pár percért!

Figyelem! Ha bármelyik nem megy, vagy nem esik jól, nyugodtan kihagyhatod! A gyakorlatok elvégzéséhez nem árt, ha kényelmesen és biztonságban érzed magad. De célunk, hogy helyszíntől és időzítéstől függetlenül is hassanak rád.

Gyakorlatok – A szívnek

Mehet?

Akkor vegyél néhány mély lélegzetet: mélyen szívd be a levegőt (kb. 4 másodperc alatt), és szép lassan fújd ki (kb. 6 másodperc alatt). Eközben szánd rá magad legbelül erre a kis kalandra.

A szokatlanság fejleszt

A következő, hogy fond össze a karjaidat a mellkasod előtt.

Nézd meg, hogy melyik karod van felül. És most fond össze fordítva a karjaidat, hogy a másik karod legyen felül.

Kapcsolódj a természettel!

Az, hogy a természet része vagy, nemcsak egy elméleti állítás (amely komoly tudományos alapokon áll), hanem egy megtapasztalható élmény. Nézz körül, és válassz valamilyen élőlényt, növényt vagy állatot (esetleg gombát), kicsit vagy nagyot, és kapcsolódj hozzá. Ha nincs a látóteredben, képzelj el élénken egy élőlényt.

Válaszd ki tehát a természetnek azt a nem-emberi elemét, amivel kapcsolódnál, és néhány percre mélyedj el ebben a kapcsolatban.

Mi az, ami közös bennetek? Fedezd fel, és hangolódj rá a hasonlóságaitokra – például, hogy vannak szükségleteitek, vannak alkotórészeitek, vagy akár külsőleg találsz valami tükröződést stb. Éld meg ezt az összetartozást néhány percig!

A hely, amihez tartozol

Mi hat rád és mire vagy hatással? Hol, milyen tájban érzed otthon magad? Idézd fel ezt a helyet, és gondolatban látogasd meg, tegyél egy sétát, merülj el benne. Ha épp nem ott vagy fizikailag, akkor fejben, képzeletben; ha ott vagy, akkor szemlélődve, mélyebben kapcsolódva.

Mi a hely egyedisége? És hogy van ez a hely? Mik azok a jelenségek, folyamatok, amik fenntartják, erősítik, gazdagítják, és mik azok, amik rombolják, veszélyeztetik? Mi tölt el melegséggel, reménnyel, és mi tölt el aggodalommal?

Pár percet szánj ezen kérdések megélésére.

A közösség, az emberi populáció, aminek része vagy

Ki hat rád és kire vagy hatással? Ezen a helyen élve, ebben mozogva kikkel találkozol, kikkel kapcsolódsz? Kik élnek ezen a helyen? Kikkel történik meg magától, és kikkel keresed kifejezetten a kapcsolódást.

Lehet olyan közösség, akikkel együtt dolgozol, tevékenykedsz, akik tagjai közösségként határozzák meg magukat, de lehet olyan emberek köre is, akik nem ismerik egymást és te vagy az összekötő kapocs.

Ha megvan, hogy mi az a társas közeg, amit ehhez a gyakorlathoz választasz, idézd fel az együttlét, a kapcsolódás élményét. Mi köt össze a tagokkal és miben különbözöl tőlük, miben vagy egyedi? És a közösségnek mik az egyedi sajátosságai? Hogy van ez a közösség, mi élteti, erősíti, és mi veszélyezteti a jóllétét?

Mélázz ezeken néhány percig!

Minden összefügg

Most kicsit távolabbról rátekintve a helyzetre, lásd egyben ezeket a szinteket: saját magad, ahogy ennek a közösségnek a része vagy, ami ebbe a tájba integrálódik. Ha ezt a nagyobb élő rendszert látod a lelki szemeid előtt, a következő lépés, hogy képzeld el a legpozitívabb, legszívmelengetőbb jövőképet, a legtermészetesebb, regeneratívabb állapotot, amiben ti a jövőben élhettek. Nem kell lásd az odavezető utat, nem kell tudd, hogy hogyan lehet eljutni oda, csak képzeld el, hogy már ott vagytok ebben az állapotban (mintha kihagytál volna néhány rész egy filmsorozatból: nem tudod, hogyan alakult idáig a történet, de mindenesetre most itt tart).

Néhány percre éld át, mintha már valóság lenne! Képzeld el, hogy jelenlegi állapotából továbbfejlődött egy olyan állapotba, ahol egészséges, virágzó közeget teremt a benne élőknek, begyógyultak jelenlegi sebei, és jó irányba fejlődik. Képzelj el néhány interakciót az emberi és nem-emberi lényekkel. Ha készen állsz, mehet is!

Mi van, ha úgy érzed, nem tudsz hinni egy jó forgatókönyvben?
(Változat hitevesztett gyakorlók számára)

Ha nem tudsz felidézni egy olyan pozitív jövőt, amit elképzelhetőnek tartasz, hogy bekövetkezhet, aminek esélyt tudsz adni – esetleg túl sokszor csalódtál már jól hangzó módszerekben, vagy a probléma mértékét aránytalanul nagynak látod a saját hatóerődhöz képest, akkor használd ezt az alkalmat arra, hogy tudatosítsd magadban: a jövő még nem dőlt el! Teljesen jogosak a hasonló kételyek, nem lehet garantálni, hogy eljön egy élhetőbb, boldogabb jövő – ahogy pont ugyanennyire azt sem, hogy eljön a teljes pusztulás! Jósolni nagyon nehéz, de nem is a feladatunk. A jelenben történő cselekedetek hatásai erősítik, vagy gyengítik egy-egy lehetséges jövő megvalósulási lehetőségeit. Erre kell iránytanunk a figyelmünket.

Tapasztald meg az élhető, szebb jövőjét az élő rendszernek, aminek tagja vagy – vagy mélyítsd el azt a gondolatot, a jövő nem dőlt még el.

A Te szereped

Ezt a vágyott jövőt mi tudná elősegíteni a mában?

Ebből mi az, amit akár te is meg tudnál tenni? Kivel, kikkel tudnád felvenni, vagy erősíteni a kapcsolatot a siker érdekében? Milyen akciót, cselekvést tudsz megtenni? Min tudsz változtatni a működésedben, hozzáállásodban?

Miben tudnál, tudnátok erősödni, fejlődni, a nagyobb hatóerő érdekében? Képzeld el magad, hogy már meglépted mindezeket. Lásd magad a jövőformálás után, és éld meg a hálát, hogy rászántad magad a változásra.